Vakondok-„az igazság odalent van”

            Egy nem mindennapi magyar film került bemutatásra 2010 januárjában. Szabadidejüket nem sajnálva, egy lelkes csoport vászonra vitte a mai modern társadalom szubkultúráit. A film a Vakondok címet kapta, ami már önmagában is beszédes. Asszociálni lehet az underground szóra és a hozzá tartozó művészetekre, kultúrákra. A film megálmodója, egyben forgatókönyv írója és narrátora, Csépai Gábor, egy húszas éveiben járó fiatalember, akinek célja, hogy megismertesse az emberekkel az underground világot. Tekinthetünk rá fiatal forradalmárként is, hiszen nagy erőkkel próbálja az illegális műfajokat (mint például graffiti, streetart) a legalitás felé vezető útra terelni. Pályafutását tekintve volt már jegyszedő, sorozatszínész és vezetett műsort is egy közszolgálati televízióban. Jelenleg a Stylaw zenekar ceremónia mestere.

            A film Budapesten játszódik. Egy nyüzsgő, de egyben a mindennapok monotonitásától megfásult várost mutat be, ahol a fiatalok vad ösztöneiket, emberi leleményességeiket kihasználva próbálják színesebbé és izgalmasabbá tenni lakóhelyüket. A narrátor zenei fesztiválokra hivatkozik elsőként, mint különböző szubkultúrák képviselőinek találkozási csomópontja. Ez adja a film keretét is, visszatérő mozzanatok jelennek meg egy a filmes stáb által rendezett fesztiválról, ami a „Lagalja” nevet kapta.

            A történet 7 részletben próbál betekintést nyerni a különböző művészetekbe, extrém sportokba. A narrátor naplószerűen dokumentálja az eseményeket, egyik ismerősétől a másikhoz megy és egy barátságos beszélgetés keretein belül, mutatja be a nézőnek az adott műfajt.

            Elsőként egy fiatal lázadóval találkozik (Nimród), aki a parkour (vagy freerun) nevű utcai sport egyik legfőbb képviselője. Fizikát meghazudtoló akrobatikus mutatványaival hatalmas feltűnést kelt a városban. Ilyen mozdulatokat a néző azelőtt csak a Yamakasi című francia filmben láthatott. A baráti beszélgetést meg-meg szakítva a néző is betekintést nyer ebbe a nem mindennapi extrém sportba.

            Másodikként a graffiti és streetart kerül bemutatásra. Kellő információt kap a néző ezeknek a művészeteknek a „múltjáról, kultjáról”. A narrátor párhuzamot von az őskori barlangrajzok és a mai modern falfirkák között. Ennek értelmében a néző szembesülhet azzal, hogy tényleg milyen régre nyúlik vissza ennek az önkifejezés módnak a története. Az elbeszélő több külföldi nagyvároshoz hasonlítva mutatja be a graffiti művészet helyzetét Magyarországon. Megmutatja azokat a kereteket, amelyeken belül legális tevékenységként elismerésre és megbecsülésre tehetne szert ez az irányzat. A streetart egyik fő képviselője (Olivér Artúr) által egy röpke utazást tehetünk ezekkel a rajzokkal tarkított idegen világba.

            Harmadik állomásként az underground zenei irányzatai kerülnek nagyító alá. Az eddig ismert összes elektronikus stílus bemutatásra kerül. Kiemelt szerepet kap a grime, amit egyik magyar képviselője (Suppah) ismertet meg a nézővel. A baráti beszélgetés keretein belül a narrátor egy közös „dzsemmelés” részese lehet. Egyszerre ismerhetjük meg a zenei stílust és érezhetjük magunkat egy jól rögtönzött buliban.

            A negyedik részben a deszkás sportokkal találkozunk, azok közül is leginkább a snowboarddozással. Egy magyar snowboardos (Králik Dani) osztja meg élményeit és tapasztalatait ezzel a sporttal kapcsolatban. Magyarország helyzetéről és helyéről is beszél a téli sportok világában, illetve, hogy milyen lehetőségei vannak egy feltörekvő, adrenalinfüggő fiatalnak itthon.

            Az utolsó részben ismét egy fiatal képzőművész kerül középpontba (Budha Tomi), aki számos nyugati példát vonultat fel a streetart műfaj legalizálásának módjára. Kritikus szemmel nézi Magyarországot, hiszen külföldi útjai során láthatta, hogyan lehet ezt a művészetet tisztelni, óvni és teret engedni neki.

            A film egy „nyissuk fel a szemet” érzést ad. A független szubkultúrák élnek és virágzanak, vannak követői, támogatói és ellenzői is. A média elhatárolódik az ilyen műfajoktól, legfeljebb csak a perifériát mutatják meg, és érdekességként tekintenek rá. Ebből kifolyólag is időszerű vált egy ilyen átfogó alkotás.

            A mindössze 350.000 Forintból forgatott dokumentumfilm sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2010-es nyári New York International Independent Film Festivalon bemutatásra került és díjat is nyert. Reméljük, hogy az amatőr filmesek ezáltal inspirációt kapnak és alkotásba fognak, hiszen ez a példa is bizonyítja, hogy a mozi nem csak a pénzről szól.

A film ingyenesen megtekinthető a www.vakondok.com című honlapon.